12. Fejezet

Mire valók a barátok?

Mint egy kis sereg, úgy vonultunk be Kyra szüleinek házába. Logannel az élen haladtunk. Mellettem Greg lépkedett tigris alakban. Logan mellett Jesse jött. Mögöttünk Lorelai és Jaziri. Mind kifejezéstelen arccal vágtunk át a halon. A személyzet rémülten iszkolt előlünk. Nem csoda, hiszen Greg vicsorgott, meg amúgy se egy megnyugtató látvány a kis fenevad.

A ház több emeletes, fehérre meszelt vityilló. Minden csillog villog. A kinti gorillákat könnyedén elintéztük.

-Várjatok itt egy kicsit!- Kértem a többieket az előcsarnokba. Átmentem a szalonba.

Leonora Eleison ott telefonált éppen. Ő volt Kyra ikertestvére. A két lány valójában ég és föld. Ez a ribanc itt, játssza a kis pedáns lánykát. Mindig divatosan öltözködött, megválogatta a ruháit, amik csak a legdrágább kosztümök lehetek. Ne is fecséreljünk rá szót!

-Rebecca Montana!- Füttyentett. A telefont visszatette a helyére.- Jöttél megnézni, hogy mit csinált a barátnőd?

-Eltaláltad, és remélem, hogy sikerült kinyírna a „Kiskirályt”.

-Óh sikerült neki! Éppen a zsarukat várjuk anyámmal. Az a ribanc egy gyilkos!- Köpte a szavakat a nőcske.- De te ezt, hogy is fognád fel, hiszen ugyanolyan szörny vagy, mint ő. Lehet, valójában te ölted meg a szüleid.

-Hülye vagy!- Jelentettem ki.- El kell, hogy keserítselek, ugyanis nem lesz itt semmiféle letartoztatás. Kyra ártatlan.- Ültem le a fotelba. Elegánsan átvetettem a bal lábamat a másikon.

-A múltkori ügyet el tudtad tusolni, de ez nem fog menni?

-Nem-e?- Hajtottam oldalt a fejem megjátszva magam. Mutatóujjammal szórakozottan ütögettem az ajkam.- Greg! A vacsi tálalva!

A tigris hatalmas ugrással lendült be a szalonba. Mellettem landolt. Szórakozottan megütögettem a fejét. Leonora arcából kifutott a vér. Sikoltozni kezdett. Greg mély torokhangon morgott rá. Az étkezőbe rohant, ahol egy másik nő sikoltott fel. A srác után rohanam, aki neki esett a földön fekvő hullának. Szétmarcangolta, de nem evett belőle. Finnyás egy cicus. Nem hibáztatom érte. Erre a többiek is megérkeztek.

Leonora az anyához rohant, és átölelte. Mindketten rémülten bámultak rám.

-Hívd vissza ezt a dögöt, Rebecca!- Követelte remegő hangon az idősebb nő.

-Csak akkor, ha Kyra megússza a dolgot, ti azt valljátok, hogy ugyanaz ölte meg ezt itt, mint a tegnapi nőt, kaptok egy szép kis summát, és örökre eltűntök még a kontinensről is.

A két nő hevesen bólogatott.

-Helyes. Greg! Vissza!- Szóltam a tigrisnek. Felkapta vértől mocskos pofáját, és engedelmesen Lorelaihoz battyogott, aki beletúrt a selymes bundába, és simogatta. A tigris a combjához dörgölőzött.

Kiállítottam egy csekket 20 millió dollárról. 2030-ban ez rengeteg pénz. Soha többé nem lesz gondjuk semmire.

Mire megérkeztek a zsaruk csak én maradtam bent. A többiek a kocsinál, illetve motornál vártak.

A két Eleison szóról szóra azt vallotta, amit mondtam nekik. A zsaruk bevették az egészet, majd elmentek.

-Most boldog vagy?- Kérdezte Leonora.

-Nagyon.- Bólogattam.

-Vigyázz Rebecca! Egy nap börtönbe végzed. A benned lakozó sötétség át fogja venni az irányítást, és akkor véged.- Figyelmeztetett Kyra anyja.

Miről beszél ez? Nem szoktam megijedni, de ahogy ezt mondta, jeges rémület járt át. Lehet tud valamit, amit én még nem?

-Nem ismer engem. Fogalma sincs milyen ember vagyok, ahogy Kyrat se ismeri.

-Ismerlek téged Rebecca Marie Montana.

Honnan tudja a második nevemet? Sose használom. Még a barátaim se tudják, hogy van második nevem.

-Tűnjenek el éjfélre az országból!- parancsolta, és elmentem.

Kint a ház előtt vártak a barátaim. Greg is emberi alakba volt már. Farmert, és szürke pulcsit viselt.

-Menjünk kosarazni!- Mondta Jaziri.

-Jó ötlet.- Azzal felszálltam Jesse mögé a mocira.

Lorelai, Jaziri, és Greg, Logan autójával mentek. A Villámcsapás mellett van egy kosárpálya. Azt vettük be. Jessevel nem használtuk a képességeinket, mert az csalás lett volna. Vérre menő meccset játszottunk. Mi vezettünk két ponttal, amikor Henry és Kyra megérkezett. Lorelai éppen hanyatt vágódott, mert Jazirivel összeütköztek.

-Büntető!- Rendelkezett Henry.

-Így is ők vezetnek!- Vitatkozott Jaziri.

-Megszokhattad volna már.- Somolygott Logan.

-Jobban vagy Kyra?- Léptem a barátnőmhöz.

-Aha. Még nincs rajtam fémkarkötő.- Húzta el a száját.

-Nem is lesz. Elintéztük a dolgot.- dobta be lazán a kosarat Jesse.

-Mit csináltatok?- Nézett ránk gyanakodva Henry.

Összenéztem a többiekkel, majd elmeséltem. Azt persze nem mondtam el, amit az anyja mondott nekem.

-Ezt nem kellett volna Rabe. De köszönöm.- Mondta Kyra, és elmosolyodott.

-Mire valók a barátok?- Mosolyogtam kedvesen.

- Nem volt rossz íze? – Kérdezte Greget.
- Hús, hús. De bele nem ettem volna. – vigyorgott a srác.
- Nem fognak rájönni, a zsaruk, hogy egy másik tigris volt? Elvégre a fognyomok nem egyeznek. – aggodalmaskodott Krya.
- Nem fognak. – közölte magabiztosan Henry. Elég könnyedén vette a szembeszökő törvénytiprást. Sőt!
- Aha… - Látszott Kyran, hogy megdöbbent azon, amit csináltunk. Hát, mit mondjak? Drága, tudod öt éve ismerek és szeretek egy hidegvérű bérgyilkost. Ragadt rám valami tőle.
- És a szomszédok is tigrisre emlékeznek. – tette hozzá somolyogva Lory.

- A következő életemben is adósotok vagyok. Köszönök mindent.

-Áh, tudod csak azért csináltuk, mert nem akartunk a börtönbe menni látogatóba.- Kacsintottam.

-Folytassuk a meccset!- Dobta nekem Logan a labdát.

Henry és Kyra leültek a pályaszélére. Henry kinevezte magát bírónak, Kyra pedig egy személyes hajrázó lánynak. Végülis mi nyertünk.

- Akkor most ki nyert? – kérdezte végül Kyra tőlem.
- Győztünk, ez egyértelmű.- Válaszoltam, és meghúztam a vizes palackomat.
- Csak szeretnéd aranyom. – vágta rá Jesse.

Nyelvet öltöttem rá.
- Még nem fejeztük be. – jegyezte meg Jazzy. Parázs kis vita alakult ki, amit Henry csitított el békebíróként. Holnap meló után majd játszunk egy visszavágót, de most irány elkapni a tigrist!