9. Fejezet

Vasárnap reggeli üzenet

Ismerős illatot éreztem álmomba. Jesse aftershave volt az. Kellemes, kicsit édeskés illat. Ez az igaz AXE-hatás, barátaim! Ez volt a reklám helye. Nézzék el nekem, ez a szakmám!

Lassan felébredtem. Kinyitva a szemem megláttam a mellém guggoló Jesset. Mosolyogva cirógatta az arcom.

-Jó reggelt hercegnő!- Köszönt, és megcsókolt.

-Neked is herceg!- Mosolyogtam rá. Felültem. Henry a falnál állt bokánál keresztbe tett lábbal.

-Szia Henry! Mennyi az idő? Hogy kerültök ide?

-Egy perce sincs nyitva a szeme, de már kérdésekkel bombáz.- Mosolygott Henry, és ellökte magát a faltól.

-Jól van na! Hogy vagy?- Kérdeztem Jesset.

- Remekül. Habár nem értettem miért egy kórházba ébredtem fel. A tegnapi nap elég homályos. Colin felvilágosított. Haza engedett, de nem találtalak otthon se. Gondoltam a céghez nem mentél be, akkor kizárásos alapon itt lehetsz.

-Micsoda logika! Henry, te miért nem otthon alszol még Kyra mellett? Ma van a szülinapja. Hány óra van különben?

-10 óra lesz.- Nézett az órájára Henry.- Amúgy azért nem vagyok mellette, mert az urad felhívta a figyelmem egy tökéletes ajándékra.- Mesélte a nyomozó, és előhúzott egy ékszeres dobozt. Felálltam, hogy megnézhessem a tartalmát. Egy karkötő. Arany zsuzsu volt, egy egyszerű láncon sok kicsi klipsz lógott. Bagoly, nyíl, szívecske, hold, nap, kulcs, oroszlán.

-Ez meseszép. Kyra imádni fogja. Miért nem lepődök meg, hogy Jesse ajánlotta?

-Most miért mondod?- Kérdezte Jesse felháborodva. Ő előttem állt.

Felmutattam a tőle kapott karkötőt.

-Na jó, ez igaz lenne, ha történetesen nem Kyra mondta volna erre, hogy tetszik neki.

-Mikor voltál te Kyraval ékszerboltba?- Kérdeztem.

-Amikor megnézte a gyűrűt, hogy jó lesz-e neked.- Felelte Jesse.

-Srácok!- Szólt a közöttünk álló Henry.- Ez mind lényegtelen. A lényeg az, hogy ma este meglepjük Kyrat, ezt pedig otthon kapja meg tőlem.

-Nem csak ez a lényeg sajnos.- Fújtam egyet.

-Hát még mi?- Kérdezte a nyomozó.

-Jesse mennyire emlékszel a tegnapból?

-Pfff… Hát… Emlékszem arra, hogy voltunk Brienél. Greg tigrissé változott, Lorelait megtámadták.- válaszolta az asztalnak dőlve Jesse.

-Lorelai megsérült? Jól van?- Kérdezte aggódva Henry.

-Azon nem lepődsz meg, hogy Greg alakváltó?- Kérdeztem.

-Ezt mindenki tudja. Az apja ezért zárta ki a végrendeletből. Májusban az afrikai útja során megharapta egy alakváltó, így fertőződött meg.- Mesélte Henry.

-De jó, hogy én erről semmit se tudok!

-Logan nem mondta?

-Egy szóval se.

Logan ezért kapni fog egy kis fejmosást. El kellett volna mondania. Már csak a végrendelet miatt is. Az apja diszkrimináció miatt zárta ki Greget. Ezzel akár kezdhetnénk is valamit.

-Hívjuk ide a többieket, mert csak egyszer akarom elmondani, hogy mi a helyzet! Előtte azonban haza megyek fürdeni, és enni valamit.

-Kitalálhatom, hogy tegnap egy falatot se ettél?- Kérdezte rosszallóan Jesse. Az ő pillantása súlyától úgy tudom magam érezni, mint egy kislány, aki rosszfát tett a tűzre.

-Ha a jegeskávé annak számít, akkor ettem.

-Foglaljuk össze! Literszámra öntötted magadba a kávét, és nem ettél semmit.

-Hát… Valahogy úgy.- Feszengtem.

Jesse rosszallóan ingatta a fejét. Henry közénk állt, és átölelte a vállunk.

-Csodálatos páros vagytok.- Mosolygott az ifjú nyomozó.

Jessevel egymásra nevettünk.

-Neked amúgy melyik bolt nyit ki vasárnap tíz előtt?- Kérdeztem Henryt.

-Amelyiket a rendőri igazolványommal konyítatom. Ne néz ilyen csúnyán rám! A kakasod ötlete az volt, hogy törjünk be, és hagyjuk a pénzt a pulton.

-Jellemző. Örülök, hogy a kevésbé illegális változatot választottátok.

A két srác pajkosan mosolygott. Hát lehet rájuk haragudni? Dehogy! Aki más véleményen van, az zizi.

-Egy óra múlva itt vagyok! Addig reggelizetek meg!- Köszöntem el.

Haza kocsikáztam. Larkin, a kutyám, aki tényleg kutya, és nem alakváltó, boldogan fogadott. Adtam neki tiszta vizet, és ennivalót.

A következő utam a fürdőszobába vezetett. Beálltam a zuhany alá, és végre lemostam magamról 24 óra mocskát. Nem vagyok olyan fajta, aki tűzforró vízben fürdik, de azért begőzöltem a fürdőt.

Magam köré tekertem egy törülközött, és kiléptem a padlófűtéses padlóra. A szemem sarkából észrevettem a tükörre írt üzenetet:

„NÉZD MEG AZ ASZTALOD!”

Valaki járt itt, amíg nem voltam itthon. Behatolásnak semmi nyoma. Kezd elegem lenni a furcsa eseményekből.

Dühösen felvettem egy fekete kosztümnadrágot, és egy ciklámen színű blúzt, felé a kosztüm kabátomat.

Átcsörtettem az itthoni irodámba. Be volt zárva. Így hagytam itthon. Kinyitottam, és bementem. A fából készült íróasztalom az ablak előtt állt. Volt rajta egy fehér mappa, amit nem én raktam oda.

Leültem a székembe, és kinyitottam. Azonnal eldobtam, amikor megláttam az első fényképet.

Egy, feltehetőleg, nő volt rajta. Halott volt. Fejlövést kapott, amitől egy nagy lyuk lett a homlokán. A palack zöld szemei üvegesen, rémülten meredtek az ég felé. Állig érő fekete haját beszennyezte az alvadt vér. Nagyon ocsmány látvány volt. Arrébb toltam a képet. Alatta egy másik volt. Ugyanaz a nő, vagyis inkább lány. Kb 15-16 éves lehetett. Nem volt egyedül a képen. Jessevel ölelték át egymást. A srác 16-17 évesen szerepelt itt. Ergo: Még nem ismertük egymást. A következő képen már szenvedélyesen csókolóztak. Az utolsó képen Jesse volt. A szemei ridegséget, kegyetlenséget mutattak. Az arca egyik fele véres, a kezében füstölgő puskacső.

Nyeltem egyet.

A mappába még egy levél várt. Az asztalra könyökölve olvastam:

„Drága Rebecca Montana!

Gondolom, már túl van a képnézegetésen. Hogy tetszettek?

A lányt, Rita Montgomerynek hívták. 16 éves volt csupán. Az egyetlen bűne, hogy beleszeretett Jesse Sztevoszba, aki egy kegyetlen gyilkos. Ok nélkül ölte meg a lányt!

Figyelmeztetem, hogy tartsa távol magát tőle, a saját maga érdekébe!

Egy jó barát”

Letettem a levelet. Jó barát mi? Megtalálom ezt a jó barátot, és szétrúgom a seggét! Jesse ellen akar hangolni, ennyi az egész. Az viszont nem fog menni!

Visszatettem a képeket és a levelet a mappába, és eltettem a széfembe, aminek csak én ismerem a kombinációját. Utána járok ennek az ügynek majd. Most fontosabb elkapnunk egy alakváltót, aki Bishop embere.

Jövő héten foglalkozom ezzel a Rita üggyel. Nem említem meg Jessenek. Egyelőre nem. Lehet, megtudok valami olyat Jesse múltjáról, amit még nem tudok. Valakinek ki kellett képeznie, hogy ilyen rideg gyilkos is tudjon lenni.

Az asztalon kezdtem dobolni. És ha valamiféle csapda? A saját szakállra való nyomozás sose vezet jóra. Kyrat, lehet, beavatom, de nem ma! Ma ünnepeljük őt.

Ránéztem a karórámra. Már öt perce a klubba kéne lennem.

Azonnal indultam. Majd eszek ott.