6. Fejezet
2008.08.18. 21:44
Villámcsapott, vámpír, tigris
6. Fejezet
Villámcsapott, vámpír, tigris
Felhívtam Logant, hogy nem tudok elmenni az esti hivatalos bulira. Nem haragudott, sőt! Majdhogynem boldog volt a hírtől. Elmondta, hogy Jazirivel megy. Ugye levonták a következtetést? Örülnek, hogy kettesbe lehetnek.
Ahogy ezt is elintéztem hazamentem. Vittem Jessenek gyógyszert, amit belédiktáltam. Már egész jól volt. Annyira jól, hogy amikor elmondtam neki a fejleményeket, velem akart jönni. Vitatkoztunk, és alulmaradtam. Igaz a gyógyszerbe volt nyugtató, ettől kicsit kába lett, de mégis eljött velem.
Négy órakor Brienél voltunk. A vámpírnő napközbe egy fehérkerítéses kertes házba lakott. Tőlem 10 percre.
A ház ablakai csukva, a redőnyök leeresztve.
Leparkoltam egy Musztáng mellett. Greg autója volt. Ezek szerint szőrös barátunk már itt van.
-Szép kis vityilló.- Ásította Jesse.
-Nem akarsz inkább a kocsiba maradni, aludni?- Szálltam ki.
-Nem.- Vágta rá. Kivánszorgott a kocsiból. Lassú mozdulattal becsukta az ajtót, majd fejjel előre a tetőnek dőlt.
-Makacs vagy! Na gyere!- Öleltem át a derekát. Ő a vállamra hajtotta a fejét. Laposakat pislogott. A szememet forgatva befelé vonszoltam. A bejárati ajtóhoz járda vezetett, aminek két oldalán zöld gyep terült el.
-Lépcső!- Szóltam Jessnek. Ő lassan emelte a lábát a három lépcsőfokon.
Bekopogtam a nyersfa ajtón.
Greg nyitotta ki.
-Szia… sztok!- Köszönt. Végig nézett Jessen.
-Ő Jesse Sztevosz a vőlegényem. Hasonszőrű, mint én. Most meg van fázva. Bevett egy gyógyszert, amibe nyugtató volt. Sajnos nem annyi, hogy nyugton otthon maradjon a seggén.
-Értem. Gyertek be!- Állt el az ajtóból Greg.
Bementem a vállamon Jessevel. A nappalit leszámítva sötét volt a házban. Célirányosan arra mentünk. A nappaliba Brie ült a kanapén. Egy fekete fürdőköpenyt viselt. Hosszú vörös haja a derekáig ért. Az arcvonásain látszott, hogy mexikói ősei voltak.
Lorelai is a szobába volt. Ő a kandallót gyújtotta be. Szinte tapintani lehetett a feszültséget, pedig közöttük különleges kapcsolat van. Lehet lemaradtunk egy veszekedésről?
-Üdvözöllek az otthonomba titeket!- Mosolygott Brie, de a hangja elárulta, hogy feszült.
-Köszönjük.
-Jessenek mi baja?- Kérdezte Lorelai.
-Nyugtató.
-Lefeküdhet a hálóban.- Ajánlotta fel Brie.
-Nem! Jól vagyok. Csak leülök ebbe a kényelmes fotelba.- Azzal Jesse belehuppant a bőrfotelba. Szinte azonnal el is aludt.
-Elhozatja magát, mert segíteni akar az ügyembe, erre most elalszik.- Csóváltam a fejem.
A két nő elmosolyodott.
-A párod nagyon szeret téged Rabe.
-Szerencséje. Térjünk a lényegre. Miért nem keresheti meg Lorelai az apját?- Vágtam bele, és leültem a fotel karfájára.
Lorelai a kandalló feletti polcra támaszkodott. Greg leült Brie mellé.
-Lorelai apja egy nagyon gonosz ember. Ha megtudja, hogy a lánya boszorkány megpróbálja majd megölni. Szerinte csak a normális emberek élhetnek.- Válaszolta Brie.
-Ismerek két ilyen embert, aki így gondolja. Mintha csak Bishopról lenne szó.
-Róla van szó.- Vallotta be Brie.
Lorelai és én döbbenten néztünk össze. Jesse továbbra is halkan hortyogott. Ő majd később döbben meg.
-Ezt eddig miért nem mondtad?!- Kiabált Brievel Lorelai.
A Város Úrnője nyugodtan nézett barátnője szemébe.
-Eddig eszedbe se volt megkeresni az apádat. Most vetted a fejedbe pár hete.
-Attól még el kellett volna mondanod! Főleg azért, mert számíthatok rá, hogy meg akar majd ölni.
-Igazad van. Sajnálom.
-Nyugi Lory! Nem kell aggódnod! Bishop se téged, se senkit nem öl meg.
-Nem erről van szó Rabe!- Rázta meg vadul a fejét Lorelai.- Brie a szemembe mondta egyszer, hogy nem tudja ki az apám. Hazudott nekem. Ezt pedig nem bocsátom meg.- Jelentette ki dühösen Lorelai. Felállt, és elviharzott.
-Ez rosszul sült el.- Jegyezte meg Greg.
-Na ne mond!- Gúnyolódtam.
-Utána megyek.- állt fel a srác.
Kiabálást hallottunk. Lorelai síkoltott.
-Lory!- Kiabálta Greg. Rohanni kezdett kifelé, én követtem. Brienek maradni kellett, mert még kint világos volt.
Kirohantam Greg után. Lorelai a földön hevert. Az arca vérzett.
Felette egy jól kifejlett tigris állt. Okkersárga szemeivel rám nézett. Vadul morgott. Az éles fogait kivillantotta.
-Greg…- Nyögtem ki. A srác mellettem állt.
-Menj vissza!- Parancsolt rám.
Vitatkozni akartam, de megláttam a szemeit, amik ugyanolyan színűek voltak, mint a tigrisé.
Greg teste hullámozni kezdett. A földre zuhant. Négykézlábra állt. A pólója elszakadt. A hátát sárga, fekete szőr borította el. A szemem láttára változott át tigrissé. Ott álltam két fenevad között. Lorelai ájultan vérzett a gyepen.
De jó!...
|