8. Fejezet
2008.08.18. 21:24
8. Fejezet
Sztorizás
Tartozom némi magyarázattal Jesset illetően. Nem akartam titkolózni Logan előtt, nem az én műfajom.
Leültettem a nappaliba a két pasit, én pedig hoztam bort. Magamnak, persze, üdítőt.
-Szóval…- adtam oda a poharakat, majd leültem a kanapéra Logan mellé.- Egy évig Athénba éltem cserediákként. Akkor ismertem meg Jesset. Összejöttünk. Két évig jártunk. Azért szakítottunk, mert rájöttem, hogy milyen ellenszolgáltatást kér azért, amit jutalom nélkül kéne végeznie.
-Rohadtul fájt az a villámcsapás! Vedd táppénznek!
-Fogd be, és igyál inkább!- Szóltam rá.
Jesse pimaszul elmosolyodott. Én visszatértem a sztorizáshoz.
-Barátokként váltunk el, mert…- Engedélyért Jessere néztem. Ami most jön, az durván magánügy. Ő bólintott, hogy mondhatom.
-Megölték a nővérét. Nem tudta megmenteni.
-15 éves voltam. Ő 18. A pasija a tengerbe fojtotta, mert Miranda szakított vele.- Vette át tőlem a szót Jesse. Megmutatkozott az igazi arca. Sose láttam még más ember előtt a valódi arcát. Az idegeneknek megtartotta a lezser, Élj a mának!, ábrázatát.
-Nem a te hibád volt. Nem tudtad megmenteni.
-Tiff szerint nem így van.- Húzta el a száját.
-Ne emlegesd nekem azt a ribancot!- Morogtam.
-Hoppá!- Vonta fel a szemöldökét.- Hova lett a nagy barátság?
-Felnyílt a szemem. Már féléve nem beszélek vele. Elvállalt egy munkát az aktuális szennylapnál. Összevesztünk, és felemlegettem neki azt is, ahogy veled beszélt.- Világosítottam fel.
-Akkor ne most említsem meg, hogy ő lesz a következő áldozat?- Kérdezte Jesse.
-Mi?! Honnan veszed?
-Onnan kedves, hogy jelet kaptam. Már régóta üldözök egy vudu papot. Kinyírta Athén vámpír állományát. Rájött, hogy a nyomába vagyok, és lelépett az országból. Kinyomoztam, hogy idejött.
-Ez esetbe keresztezik egymást az útjaink, mert mi is rá vadászunk.- Szólalt meg Logan.- De ezért is vagy itt, ugye?
-Nem egészen. Nincs hol aludnom. Gondoltam az én drága exem befogad.- Vigyorgott újra Jesse.
Látták már Logan „el-a-kezekkel-a-nőmtől” nézését? Én most láttam először, meg is lepődtem. Félti a területét. Istenem! Pasik! Ha Jesset akarnám, akkor sose szakítok vele.
-De nincs hajnalig tartó zenélés!- Figyelmeztettem.
-Pfff… ismersz.
-Éppen azért!
-Nekem mennem kell.- Állt fel Logan. Remek! Ez megsértődött.
-Kikísérlek.
-Jó volt megismerkedni Logan!- Köszönt el barátságosan Jesse. Felkapta a sporttáskáját, és elment.
-Itt maradsz!- Rántottam vissza a kanapéra Logant.
-Minek?
-Mert nem fogsz nekem itt féltékenykedni! Intelligensebbnek tartalak annál. Ne kelljen csalódnom benned! Jesse ugyanolyan barátom, mint Kyra.
-Csak vele nem feküdtél le.- Mondta Logan.
Úgy néztem rá, mint aki mindjárt felnyársalja a tekintetével.
-Ehhez a nézéshez engedély kéne.
Elnevettem magam, és megcsókoltam.
-El kell mennem Tiffhez. Meg kell mentenem az életét.- Mondtam a csók után.
-Veled menjek?
-Ne! Ez az én feladatom.
-Rendben. Hívj fel, ha hazaértél!
-Első dolgom lesz.- Ígértem.- Na menjünk!- Álltm fel.- Jesse! Elmentem.
-Hova?- Kiabált le az emeletről.
-Megmenteni Tiff életét.
Dübörgő léptek. Jesse úgy rohant le a lépcsőn, mintha kergetnék.
-Nem kaphatod el a vudust nélkülem!
-Nem is fogom. Most csak a firkász életét mentem meg.
-Ja, jó.- Vont vállat Jesse, és visszament.
-Ne rohanj a lépcsőn, ember!- Kiabáltam utána.
-Nem semmi figura.- Jegyezte meg Logan Jess után nézve.
-Ne akard megfejteni, hogy milyen is valójába, mert csak fejfájást kapsz. Összetett figura. Tipikus ikrek.
-Akárcsak te.- Csukta be magunk utána az ajtót.
-Akárcsak én. És mindketten sok sebet kaptunk. Ő minden megölt alakban a nővére gyilkosát látja.
-Elkapta az a szemetet?
-Nem. De ha egyszer megtalálja, ott akarok lenni, hogy ne csináljon hülyeséget.- Riasztottam ki a kocsim.
-Abba nem fogod megakadályozni, hogy megölje.- Ez kijelentés volt. Nem is cáfoltam meg. Logan ennyire már ismert, hogy tudja, így lesz.
-Jó éjt Logan!- Köszöntem el, és adtam egy jó éjt csókot.
-Neked is!
Elhajtottam. Halkra állítottam a zenét. Tiffhez megyek a szerkesztőségbe, hogy megmentsem. Ez fájni fog a lelkemnek.
|