5. Fejezet

Újabb gyilkosság

Kora hajnalba riadtam fel. Először jól aludtam, szépet álmodtam, de aztán minden rosszra fordult.

Szokásos. Logan meghalt. Nincsenek jósálmaim. Hála az égnek ezt biztosra tudom. Gabe megmondta. Ő egy idős férfi, az ókor után, több mint 2000 év kihagyás után, az első, akibe belecsapott a villám, és különleges lett.

Még mindig Logan ágyán feküdtem összegömbölyödve. A reluxán halványan besütött a Nap.

Egyedül voltam a szobában. Csak tudná, hogy kerültem ide?.... Óóóó!!!! Eszembe jutott

Az ajtón Logan jött be. Farmert és pólót viselt. Erről eszembe jutott, hogy vasárnap van.

-Kialudtad magad?- Kérdezte mosolyogva.

-Nem igazán.- Ültem fel.

Logan leült az ágy szélére, én pedig az ölébe hajtottam a fejem.

-Ne haragudj a tegnap este miatt! Nem tudom mi ütött belém.

-Semmi baj.- Simogatta a hajam.

Behunytam a szemem. Minden olyan normálisnak tűnt. Sajnos azonban nem az. Ez még tett egy lapáttal a hangulatomra, a másik az iszonyú fejfájás volt.

-Mi történt az este?- Kérdezte halkan Logan.

-Elmentem az új elit étterembe. Michelle Lewis a főnök. Vele vacsoráztam. Ittunk bort, ettünk osztrigát… Beszélgettünk, aztán olyan lettem, mint egy kiéhezett vadmacska.

-Hm… Az osztriga végül is afrodiziákum. Lehet, hogy a te esetedbe fokozatosan hatásos.

Felültem, és megöleltem Logant.

-Imádom, ahogy logikus magyarázatot adsz a dolognak. Már nem is érzem magam egy olcsó szajhának.

-Sose érezd magad annak!

-Haragszol még, hogy el akartalak lökni magamtól?- Néztem a szemébe.

-Dehogy. De azért máskor ne próbálkozz vele.

Logan megsimogatta az arcom. Lágyan megcsókolt.

-Mhm… Ez jó.- Mosolyogtam.

Logan nevetett, és a nyakamat kezdte birizgálni. Imádtam. Csörögni kezdett a mobilom.

-A fenébe.- Nyögtem ki.

A kijelzőn Henry neve világított.

Felvettem.

- Mondd nyomozó!

-Újabb lányt öltek meg az éjjel. Ha tudsz, gyere a River és Clarence sarkára!

-Nem sokára ott vagyok.

Eltettem a telefont, és felkeltem.

-Henry volt. Egy lány meghalt.

-A vámpír ügyed?

-Aha. Henry….

-Személyesen érintett.- Fejezete be Logan a mondatom.

-Te tudsz róla?

-Tegnap este elmesélte. Veled megyek!

-Oké, de előbb lezuhanyozok.

-És eszel is valamit!

-Osztirgát?- Vigyorogtam, és megpusziltam Logant.

-Csakis.- Mosolygott vissza Logan.

Nem tudom, hogy csinálja, de akárhányszor nála alszom másnap vár egy váltás ruha.

Most farmer és vékony vörös pulcsi várt, hogy fürdés után magamra kapjam.

Kint még mindig esett az eső. Mintha hét évig nem akarná abbahagyni.

Logan kocsijával mentünk.

A tetthely egy újabb sikátor. A húszon éves áldozat porcelánfehér nyakán vámpírharapás nyoma látszott.

Henry a társaival bizonyítékokat zacskózott be. Átbújt a rendőrségi szalag alatt, és hozzánk sétált.

Sötétkék dzsekit viselt NLPDP felirattal. A nadrágja is ilyen színű volt. Gondterheltnek tűnt, de nem a munka miatt.

-Jó reggelt!- Köszöntem.

-Nektek is. Szent a béke?

-Aha. Ki az áldozat?- Kérdezte Logan.

-Cece Sandburg. A Jogi Egyetem hallgatója volt. 22 éves.

-Akárcsak a múltkori lány.

-Egy csepp vére se maradt. Körülötte sincs vér. Kiszívták teljesen.

-Ez furcsa. A vámpírok sose szárítják ki az áldozatukat.- Morfondíroztam.

-Azt hiszem, fel kell frissítenünk a vámpír ismereteinket.- Mondta komolyan Henry.

-Ébresszük fel Briet!

-A vámpírok nem alusszák át a nappalt?- Kérdezte Logan.

Drága, még sokat kell tanulnod.

-Jobb szeretik azt, igaz, de az még nem jeleni, hogy nem lehet felébreszteni őket.- Feleltem.

-Szólok a főnökömnek, hogy megvizsgálok egy nyomot.- Azzal Henry el is ment.

Öt perc múlva otthon voltunk. Kyra még csak akkor kelt fel. Na jó ez úgy hangzott, mintha kb 11 óra lenne, pedig csak kilenc volt.

Szóval Kyra rövidnadrágba és kék felsőben reggelizett a nappaliba. Amikor meghallotta a lépteinket felnézett. Henryt meglátva furcsán villant meg a szeme.

Lehet történt köztük valami? 24 órára hagyom magára a csajt, és minden megváltozik.

-Szia Kyra!

-A kimaradozó lakótársam. Sziasztok! Merre jártál Rabe?

-Logannel voltam. Hosszútörténet.

-Áh értem. Történt valami, hogy a nyomozó úr is itt van?

Volt ebbe a megnevezésbe valami furcsaság. Henry neheztelő pillantást vetett a barátnőmre.

-Khm… Meghalt egy lány. Kiszívták az összes vérét.

-Ilyet még nem láttam. Megyek, felébresztem Briet.- Állt fel Kyra és megindult az emelet felé.

Bennem győzött a kíváncsiság.

-Veled megyek!- Azzal utána rohantam.

Az emeleten megállásra kényszeríttetem Kyrat a vámpír ajtaja előtt.

-Mi történt közted és Henry között?

-Semmi különös.

-Kyra!

Kyra mélyet sóhajtott.

-Felhívtak tegnap az ásatásról. Szeptemberbe vissza kell mennem. Elmondtam Henrynek, aki elkezdte, hogy nem mehetek el, mert még nem kaptuk el Bishopot. Összevesztünk. Veled mi volt az éjjel?

-Sajnálom, hogy vissza kell menned.- Szontyolodtam el. Nem akartam, hogy megint távol legyen tőlem a legjobb barátnőm.- Egy üzleti vacsi után teljesen kiéhezve beállítottam Loganhez. Ettél már osztrigát? Logan szerint attól volt.

-Ettem, de velem ilyet nem tett.

-Akkor más van a dolog hátterében. Az új étterem tulaja egyiptomi hetet akar. Valamiért nem tetszett azaz alak. Most pedig kezdem azt hinni, hogy valami a kajába rakott.

-Egyiptomba én vagyok a menő aranyom. Ha akarod bevetem magam.

-Örök hálám lenne érte.- hálálkodtam.