4. Fejezet

Megbabonázva

Munka, munka, munka, semmi magánéleti téma. Ezzel telt a napom. A következő megbeszélés anyagát néztem át, amikor Mandy hívott a belső vonalon.

-Mi az Mandy?- Kérdeztem.

-Lee nyomozó szeretne beszélni önnel.

-Henry?- Lepődtem meg.- Engedd be!

Felálltam az asztaltól, hogy úgy üdvözöljem Henryt. Vajon miért jött? Lehet Logan miatt, hogy elmondjon minden ribancnak, mert összetörtem a barátja szívét. Meg is érdemlem.

Henry ezzel szembe úgy jött be, mint akit az egész világ sorsa nyomasztja.

-Szia!- Köszöntem.

-Szia! Nem akarlak zavarni.

-Van félóra nyugtom. Ülj le!- Kínáltam hellyel a srácot.- Kávét?

-Kérek.

Szóltam Mandynek, hogy hozzon két kávét, majd minden figyelmem Henrynek szenteltem.

-Miben segíthetek?

-Kyra mesélte az új ügyedet. A vámpírokat…- Feszengett.

-Tudom, hogy Hannahval jártál. Sajnos ő is meghalt tegnap este. Brie nagyon jó barátnőm.

-Tényleg? Azt hittem, te is utálod a vámpírokat.

-A titkos szervezeteket jobban utálom, akik miatt nem lehet normális életem.

-Ezt örömmel hallom. Hannah és én hosszú hónapokat töltöttünk együtt. Először nem tudtam, hogy vámpír. Amikor megtudtam… Kíváncsi lettem. Sose kérte, hogy megharaphasson. Teljesen normális kapcsolat volt, amíg egy nap nem gőzöltünk be. Vad szeretkezés volt, és akkor megharapott. Azonnal elmentem egy paphoz, hogy fertőtlenítse, de nem elég gyorsan.

-Ugye nem azt akarod mondani, hogy vámpír vagy?- Kerekedett el a szemem.

Ő elmosolyodott.

-Nem. De van… némi képességem.- Kereste a megfelelő szavakat.

-Azaz?

-Látok a sötétben, minimálisan képes vagyok befolyásolni az emberek gondolatát.

Füttyentettem. Nocsak, nocsak.

-Ezek nagyon hasznos képességek.

-Szeretnék segíteni neked elkapni azt, aki vagy ami meg ölte Hannaht.

-Rendben.- Mentem bele.

-Kösz. Visszaengedlek a munkádhoz.- Állt fel.

Az ajtóhoz kísértem. Mielőtt elment volna, még így szólt:

-A Logan dolog pedig. Logan lehet jó fiúnak tűnik, de ne hidd, hogy ennyibe hagyja a dolgot. Utálja, ha azt hiszik róla, hogy nem tudja megvédeni magát. Készülj fel, hogy hamarosan itt lesz!

-Kösz a figyelmeztetést! - Mosolyogtam Henryre, aki visszamosolygott, majd elment.

Nem kellett sokat várnom, hogy Logannel összeakadjak. A tárgyalás után az irodámba találtam, ahogy az ablakon nézett ki.

Megforduljak, és elrohanjak? Neeem! Ahhoz én túl büszke voltam. Elfuthatok, de úgy se menekülhetek.

Logan fekete nadrágba, és fekete ingbe volt. Szívdöglesztően nézett ki. Ma a szemüvegét kontaktlencsére cserélte.

Szürkészöld szemeivel úgy nézett rám, hogy abból világosan láttam, hogy haragszik. A megszólításból pedig biztosra vettem.

-Hello Rebecca!

Rebecca… Haragszik, de nagyon.

-Hello Logan. Eltévesztetted az irodát?

Éljen a kedvesség! Ennél undokabb hangot meg se üthettem volna.

-Nem. Beszélnünk kell.

-Nincs sok időm. Van még egy megbeszélésem.

-Este hét van, igazán szakíthatsz rám időt. Tegnap este jól otthagytál.

-Elmondtam mindent, amit akartam.

-Ijedt voltál. Jogom van hozzá, hogy magyarázatot kapjak, mert tegnap nagyon ködös voltál.

-Vagy hülye.- Vágtam rá. Őszinte ember vagyok.

Logan nem ellenkezett. Nem hibáztattam érte.

-Oké. Akkor összefoglalom.- Csaptam össze a tenyerem.- Bishop megemlítette, hogy miattam fogsz meghalni. Gondoltam csak ijesztgetés. De tegnap Brie megemlítette, hogy ha el akarnak valakit pusztítani először a családjával kezdik. Azokkal, akiket szeret. Mivel én téged szeretlek, így eszembe jutott, hogy te veszélybe vagy.

-Értelek. Ez hülyeség. Tudok magamra vigyázni. Különben is attól, hogy szakítasz velem, még a rosszfiúk tudják, hogy szeretsz.

Ez logikus. Azzal pedig nem lehet vitatkozni. Logannél a pont.

-Nem hagysz szakítani.- Sóhajtottam.

Logan felvonta a szemöldökét. Egy lépéssel előttem termet, és forrón megcsókolt.

-Várlak este!- azzal elment.

Én meg ott álltam kipirult arccal. A lábam remegett. Logan képes volt egy csókkal felizgatni. Most is ezt tette, aztán itt hagyott.

Imádom a pasit.

A Tűzkeresztség leginkább egy menő francia étteremhez hasonlított. Az ajtóálló beengedett, és meglepetésemre a főpincér oda kísért az egyik asztalhoz.

Komolyzene szólt. Jaj, hogy én azt mennyire utálom! Leültem a hófehér terítős asztalhoz. Az evőeszköz úgy csillogott, mintha ezüstből lenne. Két személyre terítettek.

Vacsora partneremre nem is kellett sokat várni.

A magas aranyszőke hajú férfi széles mosollyal érkezett meg. Minden porcikájából sütött az előkelőség.

Lehajolt hozzám, és kezet csókolt.

-Kisasszony, nagyon örvendek.

-Én is Mr. Lewis.

-Kérem, hívjon Michellenek.

-Rendben. Ön pedig engem Rabenek.

Michelle fakókék szemeibe láttam valami titokzatosságot. Sacperkábé 30 éves lehetett, nőtlen, vagy legalábbis nem hordja a jegygyűrűt.

A kezei manikűrözöttek. Az ilyen pasik taszítanak. Annyira szépfiúk akarnak lenni, hogy az már buzis.

Michelle valahogy mégse. A pincér vörösbort szolgált fel, aminek olyan színe volt, mint a vérnek.

Főételnek osztrigát ettünk. Hm… afrodiziákum a Logannel való randim előtt.

És nem is volt ez olyan hülye gondolat. A vacsora vége felé kezdtem furán érezni magam. Kb, mint egy tüzelő macska. Ahogy Michelle beszélt, én egyre csak Logant láttam magam előtt, és hogy miket fogok vele csinálni az este.

Rátértünk a vacsora, és a tárgyalás végére. Valahogy szóba jött, hogy Egyiptomi  hetet szeretne csinálni Michelle. Rögtön beajánlottam Kyrat, ő a szakértő. Én már csak menni akartam.

Éjfél előtt pár perccel szabadultam. Tövig tapostam a gázt Logan lakásáig. A liftből vadul kirohantam, és futtába nyitottam ki a lakás ajtaját.

-Logan!- Kiabáltam.

A srác a hálószobájából dugta ki a fejét. Borostái még jobban felizgattak. A belsőtűz már majdnem felemésztett.

-Itt vagyok… Jól vagy?- Vonta össze a szemöldökét.

-Állatian.- Vigyorogtam, és ráugrottam. A lendülettől az ágyra zuhantunk. Letéptem Logan ingjét, és csókolgatni, harapdálni kezdtem a mellkasát.

-Ahhoz képest, hogy el akartál hajtani, nagyon heves vagy.- Próbált könnyed hangsúlyt megütni Logan.

Én egyre lejjebb vándoroltam a testén. Amikor érzékeny ponthoz értem, elkapta a kezem, és eltartott magától.

-Hé! Mi ütött beléd?- Kérdezte.

-Akarlak te kis szexi kandúr.- Köröztem rajta a csípőmmel.

-Oké, veled történt valami.- Azzal maga alá gyűrt, és kiugrott az ágyból mielőtt visszaránthattam volna.

-Hova mész?- Álltam négykézlábra az ágyon.

-El. Még mielőtt olyat teszel, amitől holnap nagyon rosszul fogod magad érezni.- Azzal kiment a szobából, és becsukta az ajtót.

Leugrottam az ágyról, és az ajtónak feszültem, de azt Logan kívülről bezárta. Elfeledkeztem a képességeimről. Csak szexet akartam, de azt nem kaptam meg. Visszamásztam az ágyra, és összegömbölyödve elaludtam.