3. Fejezet

A koponya CT ugyanúgy műkszik, mint évekkel ezelőtt. A pácienst betolják abba a szerkezetbe, ami képet csinál a koponyáról, és abból a dokik ki silabizálják, hogy mi a beteg baja. Ez nagyon konyhanyelven van így, de hát én nem értek ehhez. Bezzeg Kyra ezt is jól elmagyarázná!

Amíg Colin beszélt az angyal Casiellel, addig én a váróban megittam egy kávét. Itt kapott el Henry, Kyra élettársa. A baba hajú helyszínelő-nyomozó, ahogy meglátott gyors léptekkel indult meg felém.

-Szia Rabe! Mi történt?- Kérdezte aggódva az alabástrom bőrű pasi. Elmehetne Hófehérkének. Pláne, hogy ilyen fekete hullámos haja van, ami már a válláig ér lassan. Amióta Kyra eltűnt nem nagyon adott magára.

-Tegnap este jelet kaptam. Egy pasi volt, akit később majdnem elütöttem, mert a parkból egyenesen a verdám elé rohant. Szerencsére nem történt katasztrófa. Nem tudom, mi dolgom lesz vele. Egyelőre annyit tudok, hogy egy Casiel nevű angyalnak hiszi magát.

-Az képtelenség.

-Bizony.

-Ha akarod, kiderítem a személyazonosságát.- Ajánlotta fel a srác.

-Az nagyon jó lenne! De ha sok a dolgod…

-Még betegszabin vagyok, és addig abban is maradok, amíg Kyrat nem találtuk meg.

-Megtaláljuk. Vagy így, vagy úgy.

-Tudom. Van valami az új ügyfeledtől, amit megfogott, vagy DNS mintád?

-Otthon megfogott egy bögrét, de azt már elmosogattam. Viszont Colinnak szólhatok, hogy szerezzen nyál mintát.

-Az remek lenne. Megcsinálom az elemzést, és lefutatom a gépen. Ha van eredmény hívlak.

-Köszönöm.- Mosolyogtam Henryre.

-Nincs mit.

-FÉLRE!- Kiabált ránk egy orvos. Rohanva tolt öt társával egy hordágyat. Az ötösből ketten mentősök voltak.

Henryvel arrébb ugrottunk. Rémültem láttam, hogy másik legjobb barátnőmet lélegeztetik a fehér hordágyon.

-Lorelai!- Suttogtam.

A szőke újságíró kezei megégtek. Az arca egyik fele is megsült. Azonnal a műtőbe tolták.

-Felgyújtották a lakását.- Tájékoztatott Henry, aki telefonon már fel is hívta a helyi rendőrséget.

-Ki? Miért? A Kiméra? Nem kellett volna ráállítani az ügyre, hogy…

-Ne hibáztasd magadat! Ki tudja, mibe mászott bele. Ismered, megszállott igazság kereső, oknyomozó riporter. Maradj mellette, és hívj fel, ha vége a műtétnek. Én szerzek DNS mintát, és lefutatom a srácodat.

-Rendben… Rendben… Kösz mégegyszer!- Masszíroztam meg a homlokom. Henry átölelte a derekam, és magához húzott. Vigasztalóan átölelt.

-Túl sokat vesztettünk már nagyon rövid idő alatt. Kyrat, Jesset, Greget, és most Lorelai is…

-Nem fogod elveszíteni Loryt is. Kyrat is megtaláljuk. Jesse meg… Ha újra látom, megölöm.

-Tudom. Meg is mondtam neki, hogy ne merészelje még egyszer ide betenni a lábát.- Bontakoztam ki az ölelésből.

Henry megpuszilta az arcom, és rám mosolygott. Az arcán két gödröcske rajzolódott ki.

-Hamarosan hívlak.

-Én is téged, ha megtudok valamit Lory állapotáról.- Ígértem. Henry bólintott, majd sarkon fordulva elvonult. Szegény srác… De legalább tartja magát.

Három órán keresztül műtötték az újságíró barátnőmet. Casiel időközben kapott egy profi fehér kötést a homlokára, és már mellettem ülve várta, hogy mi lesz a Loryval. A halványkék váróban kortyolgattam a kávét, amit automatából szereztem.

-Túl sok kávét iszol.- Jegyezte meg Casiel.

-Már az ereimbe is koffein folyik. Nyugi, ha infarktust is kapok, itt vannak a dokik. Kicsit káosz az életem mostanság.

-A barátod kinyomozza, hogy ki vagyok?

-Nagyon remélem. Nem dereng valami?

-Csak, hogy bajba kerültem.

-Erre magam is rájöttem.- Mosolyogtam rá a szemébe nézve.- Nem tűnsz veszélyesnek, csak mogorvának.- Szaladt ki a számon.

Erre a srác halványan elmosolyodott.

-Ezt örömmel hallom. Csak nehogy tévedj!

-Nincs szerencsém a pasikkal, úgyhogy lehet, kezdhetsz félni.

-Szép kilátások. Jön a doktor.- Nézett el a vállam felett a pasi.

Felpattantam, és a doki felé fordultam. Colin volt az, mert bement a műtőben, amikor végzett Casiellel.

-Mi van vele?

-Nagyon nagy szerencséje volt. A kezén és a bal lábán másodfokú égési sérülés van, az arcán csak horzsolások. Megrántotta a bokáját, de rendbe jön. Az altatótól nem fog néhány órán keresztül felébredni.

-Bemehetek hozzá?

-Kicsit később. Most hagyd pihenni!

-Rendben. Felhívsz…

-Amint magához tért.- Mosolygott rám Colin, és elment.

-És most?- Kérdezte Casiel.

-Részemről irány a szerkesztőség. Kiderítem min melózott mostanság.

-Veled megyek.

-Oké! Menjünk!- Indultam el a kijárat fele oldalamon az újdonsült társammal.

Égető próblémák