6. Fejezet

Villámcsapott, vámpír, tigris

Felhívtam Logant, hogy nem tudok elmenni az esti hivatalos bulira. Nem haragudott, sőt! Majdhogynem boldog volt a hírtől. Elmondta, hogy Jazirivel megy. Ugye levonták a következtetést? Örülnek, hogy kettesbe lehetnek.

Ahogy ezt is elintéztem hazamentem. Vittem Jessenek gyógyszert, amit belédiktáltam. Már egész jól volt. Annyira jól, hogy amikor elmondtam neki a fejleményeket, velem akart jönni. Vitatkoztunk, és alulmaradtam. Igaz a gyógyszerbe volt nyugtató, ettől kicsit kába lett, de mégis eljött velem.

Négy órakor Brienél voltunk. A vámpírnő napközbe egy fehérkerítéses kertes házba lakott. Tőlem 10 percre.

A ház ablakai csukva, a redőnyök leeresztve.

Leparkoltam egy Musztáng mellett. Greg autója volt. Ezek szerint szőrös barátunk már itt van.

-Szép kis vityilló.- Ásította Jesse.

-Nem akarsz inkább a kocsiba maradni, aludni?- Szálltam ki.

-Nem.- Vágta rá. Kivánszorgott a kocsiból. Lassú mozdulattal becsukta az ajtót, majd fejjel előre a tetőnek dőlt.

-Makacs vagy! Na gyere!- Öleltem át a derekát. Ő a vállamra hajtotta a fejét. Laposakat pislogott. A szememet forgatva befelé vonszoltam. A bejárati ajtóhoz járda vezetett, aminek két oldalán zöld gyep terült el.

-Lépcső!- Szóltam Jessnek. Ő lassan emelte a lábát a három lépcsőfokon.

Bekopogtam a nyersfa ajtón.

Greg nyitotta ki.

-Szia… sztok!- Köszönt. Végig nézett Jessen.

-Ő Jesse Sztevosz a vőlegényem. Hasonszőrű, mint én. Most meg van fázva. Bevett egy gyógyszert, amibe nyugtató volt. Sajnos nem annyi, hogy nyugton otthon maradjon a seggén.

-Értem. Gyertek be!- Állt el az ajtóból Greg.

Bementem a vállamon Jessevel. A nappalit leszámítva sötét volt a házban. Célirányosan arra mentünk. A nappaliba Brie ült a kanapén. Egy fekete fürdőköpenyt viselt. Hosszú vörös haja a derekáig ért. Az arcvonásain látszott, hogy mexikói ősei voltak.

Lorelai is a szobába volt. Ő a kandallót gyújtotta be. Szinte tapintani lehetett a feszültséget, pedig közöttük különleges kapcsolat van. Lehet lemaradtunk egy veszekedésről?

-Üdvözöllek az otthonomba titeket!- Mosolygott Brie, de a hangja elárulta, hogy feszült.

-Köszönjük.

-Jessenek mi baja?- Kérdezte Lorelai.

-Nyugtató.

-Lefeküdhet a hálóban.- Ajánlotta fel Brie.

-Nem! Jól vagyok. Csak leülök ebbe a kényelmes fotelba.- Azzal Jesse belehuppant a bőrfotelba. Szinte azonnal el is aludt.

-Elhozatja magát, mert segíteni akar az ügyembe, erre most elalszik.- Csóváltam a fejem.

A két nő elmosolyodott.

-A párod nagyon szeret téged Rabe.

-Szerencséje. Térjünk a lényegre. Miért nem keresheti meg Lorelai az apját?- Vágtam bele, és leültem a fotel karfájára.

Lorelai a kandalló feletti polcra támaszkodott. Greg leült Brie mellé.

-Lorelai apja egy nagyon gonosz ember. Ha megtudja, hogy a lánya boszorkány megpróbálja majd megölni. Szerinte csak a normális emberek élhetnek.- Válaszolta Brie.

-Ismerek két ilyen embert, aki így gondolja. Mintha csak Bishopról lenne szó.

-Róla van szó.- Vallotta be Brie.

Lorelai és én döbbenten néztünk össze. Jesse továbbra is halkan hortyogott. Ő majd később döbben meg.

-Ezt eddig miért nem mondtad?!- Kiabált Brievel Lorelai.

A Város Úrnője nyugodtan nézett barátnője szemébe.

-Eddig eszedbe se volt megkeresni az apádat. Most vetted a fejedbe pár hete.

-Attól még el kellett volna mondanod! Főleg azért, mert számíthatok rá, hogy meg akar majd ölni.

-Igazad van. Sajnálom.

-Nyugi Lory! Nem kell aggódnod! Bishop se téged, se senkit nem öl meg.

-Nem erről van szó Rabe!- Rázta meg vadul a fejét Lorelai.- Brie a szemembe mondta egyszer, hogy nem tudja ki az apám. Hazudott nekem. Ezt pedig nem bocsátom meg.- Jelentette ki dühösen Lorelai. Felállt, és elviharzott.

-Ez rosszul sült el.- Jegyezte meg Greg.

-Na ne mond!- Gúnyolódtam.

-Utána megyek.- állt fel a srác.

Kiabálást hallottunk. Lorelai síkoltott.

-Lory!- Kiabálta Greg. Rohanni kezdett kifelé, én követtem. Brienek maradni kellett, mert még kint világos volt.

Kirohantam Greg után. Lorelai a földön hevert. Az arca vérzett.

Felette egy jól kifejlett tigris állt. Okkersárga szemeivel rám nézett. Vadul morgott. Az éles fogait kivillantotta.

-Greg…- Nyögtem ki. A srác mellettem állt.

-Menj vissza!- Parancsolt rám.

Vitatkozni akartam, de megláttam a szemeit, amik ugyanolyan színűek voltak, mint a tigrisé.

Greg teste hullámozni kezdett. A földre zuhant. Négykézlábra állt. A pólója elszakadt. A hátát sárga, fekete szőr borította el. A szemem láttára változott át tigrissé. Ott álltam két fenevad között. Lorelai ájultan vérzett a gyepen.

De jó!...