5. Fejezet

Egy kis apró titok

Kyra és Henry azt hitte, csak viccelek. Átmentem hozzájuk olyan 10 óra körül, mert meg akartam kérdezni, hogy Henry mit tud a tegnapi esti gyilkosságról.

A konyhájukba ültünk. Ők reggeliztek. Én még mindig nem tudtam enni. Túl frissen élt bennem a véres húscafatok emléke.

-Tigris? Egy tigrist kell megmentened?- Nézett rám csodálkozó tekintettel Kyra.

-Jesse szerint. Lehet csak a láz beszélt belőle, de abból bajom nem lehet, ha megtalálom a tigrist.

-Akarod, hogy segítsek?

-Khm…- Köszörülte meg a torkát Henry.

Kyra a szemét forgatta. Kyranak ma jelenése van Henry szüleinél. Az a bibi csak, hogy a srác apja Bishoppal fúj egy követ.

-Nem kell köszi! Megoldom. Lorelaijal fél óra múlva találkozom. Ő is ott volt. Ahogy ismerem, biztos jó kérdéseket tett fel.

-Arra mérget vehetsz. Okos lány.

-Megyek is. Jó szórakozást mára!- Köszöntem el.

-Neked is!- Köszöntek el ők.

A csípős októberi levegőre kilépve megláttam Greg Taylort a túloldalon. A kocsimnak támaszkodott. Nem úgy nézett ki, mint, aki fázna, pedig egy sárga pólóba, és farmerba volt. Barna hajába hidrogénezett szőke csíkok vegyültek. Nem ilyen sápadtnak ismertem meg. Szürke szemei karikásak voltak. Oda sétáltam hozzá.

-Hello!- Köszönt.

-Szia! Rég találkoztunk.

-Az igaz.- Bólintott. Ellökte magát a kocsimtól, így majd két fejjel magasabb volt nálam. Ő a legmagasabb ismerősöm kétségtelen. Több mint 190 cm magas.

-Mi szél fújt a kocsimhoz?

-A szokásos reggeli futásomon voltam. Gondoltam, köszönök neked…- Magyarázkodott, de baromi akadozva.

-Minden rendbe van?

-Nincs.- Ejtette le maga mellé a kezeit.- Azt mondta Brie, hogy mostanában Lorelai és te nagyon jó barátnők letettek.

-Így van. Nagyon kedves lány.

-Szeretném, ha segítenél lebeszélni arról, amit tervez.

-Mit tervez?

-Meg akarja találni az apját. Megkérte Henryt, hogy segítsen megtalálni.

-És ez miért baj?

-Mert Brie tudja ki az. Ha az illető megtudja, hogy Lorelai a lánya, nagy bajba lesz.

-Oké… Ez magas. Üljünk le valahova megbeszélni!

-Most nincs időm rá. Be kell mennem a céghez.

-Erről jut eszembe! Apád végrendeletébe, miért csak Logan szerepel?

-Mert ő az első szülött.- Vágta rá Greg szomorkás mosollyal.

Olyan hangot adtam ki, amilyennel a rossz választ szokták honorálni. Greg lustán elmosolyodott.

-Az igazi ok ennél… meredekebb.

-Meredekebb, azaz nem tudom meg.

-Bocs.

-Semmi baj.- Legyintettem.

-Délután négykor tudnánk találkozni Brienél?

-Nyolcra kell mennem a korizásra.

-Bőven oda érsz.

-Oké. Akkor négykor találkozunk.- Mentem bele.

-Kösz!- Azzal elkocogott. Milyen könnyed mozgása van. Biztos sokat fut.

Beültem a kocsimba. Azt hittem Gregről, hogy egy beképzelt fajankó, de most az az érzésem, hogy elhamarkodva ítéltem meg.

Elmentem Lorelaihoz, aki a belvárosba lakott, egy lakóház 5. emeletén. A lakása tele volt modern cuccokkal. Hasonlított Logan otthonára. Leültünk a vörös bársonykanapés nappalijába.

Lorelai befonta szőke haját. Még sose láttam így. Halvány rózsaszín melegítőjébe is nagyon csinos volt.

Kitette az asztalra a diktafonját, és kávé mellett végig hallgattuk a tegnapi gyors interjúját.

-Nem lehetett kutya. Azok nem végeznek ilyen… pusztítást.- Jegyeztem meg a hanganyag végén.

-Nem kutya volt.- Dőlt a kanapé támlájának Lorelai. A kezét a bögrével melengette.- De addig jó, amíg a zsaruk azt hiszik.

-Hogy kerülhet egy tigris a városba? És miért ölte meg azt a nőt? És miért érzem úgy, hogy te nem mondasz el valamit nekem?

Lorelai sóhajtva dőlt előre.

-Nem állatról van szó. Bizonyos értelembe az, de nem egészen.

-Kevésbé misztikusabban nem megy?- Érdeklődtem.

-Ez egy alakváltó.

-Egy mi?!- Döbbentem meg.

-Alakváltó. Egy ember, aki képes állata változni. Ez tigrissé, mert valószínűleg megharapta egy tigris.

-Vámpírok, alakváltók. Nagyszerű. Így legalább van értelme, hogy meg kell védenem… Habár nem sok, mivel ő a gyilkos.

-Ha megtalálod az alakváltót, meg tudod kérdezni miért tette, amit tett.

-Vagy átváltozik, és széttép.

-Nem fog. Nem sok alakváltó van New Land-be. A vámpírok miatt. Vagy egyikből van sok, vagy a másikból.

-Aha… értem. Ismersz alakváltókat?

-Summert.

-Summer? A pincérlány tegnapról?

-És Abby pasija is az.

-Na jó, kezdem azt hinni, hogy nem ismerem az embereket eléggé.

-És… Greg is.

-Mi van?- kaptam a fel fejem.- Logan öccse?!

Lorelai lassan bólintott.

-Milyen fajta?

-Tigris.

Leesett az állam. Logan testvére alakváltó. Már értem, miért zárták ki a végrendeletből.

-Beszélnem kell vele.

-Ő nem tehette. Egész éjjel velem volt.

-Lorelai. Egész este a bárba énekeltél. Greg nem volt ott, de azért szép, hogy meg akarod védeni.- Mondtam kedvesen.

-Szeretem.

-Tudom. Nyugi! Nem fogom megölni, csak elbeszélgetek vele.

-Ebből megint balhé lesz, hogy elárultam.

-Dehogy! Nem mondom meg neki, hogy elmondtad. Kierőszakolom, hogy ő vallja be magától.

- Kösz.- Mosolygott rám Lorelai.

-Nincs mit! Most megyek. Van még egy kis dolgom.- Álltam fel.

Lorelai kikísért az ajtóhoz.

Ahogy kiléptem, és egyedül maradtam, megráztam a fejem. A világban sok természetfeletti dolog létezik. Őszintén szólva szerettem, ha egy-egy ügyem ebbe a világba vezettet el.

A legutóbbi egy vudu-pap volt. Most meg egy alakváltó. Remélem nem Greg ölte meg a nőt. Ha mégis ő, hát remélem, jó magyarázata van rá.