4. Fejezet
2008.08.18. 21:43
4. Fejezet
Villámlás
Hajnalba keveredtünk haza Jessevel. Boldogan ágyba bújtunk, és álomba szenderültünk. Reggel szokás szerint én ébredtem fel hamarabb. Az oldalamra fordult, és befészkeltem magam a vőlegényem mellkasára.
Arra lettem figyelmes, hogy feltűnően forró a teste. Felültem az ágyba, és a homlokomat ráncolva megnéztem a homlokát. Az is meleg.
-Csak sikerült megfáznod.- Csóváltam a fejem.
Köhögve ébredt fel. A beesett szemeivel felnézett rám.
-Mi az?
-Nem érzed, mondjuk, pocsékul magad?- Kérdeztem.
-Kicsit kapar a torkom, és a fűtést is lejjebb vehetnéd.- Fordult kényelmesen az oldalára, és lehunyta a szemét.
-Édesem. Megfáztál. Lázas vagy.
-Az kizárt.- Ült fel rémülten. Mintha azt mondtam volna, hogy halálos beteg. Na igen, a pasik, hogyha betegek... Igaz Jesse inkább abba a kategóriába tartozik, hogy csak akkor dől ágynak, amikor tényleg szinte halálosan beteg. Olyan, mint én. Túlfeszíti a húrt, és megvárja, amíg még betegebb lesz.
-Ágyba maradsz szépen ma!- Rendelkeztem.
-Kizárt! Próbám van, és meg kell íííí….- Itt tüsszentett egyet. Az éjjeliszekrényről elvettem egy papírzsepit, és odaadtam neki.- Kösz. Szóval írnom kell egy számot, és el kell veled mennem az este.
-Felesleges ma próbálnotok, mert jók vagytok, számot az ágyba is tudsz írni, este meg majd eljön velem Logan, vagy én se megyek.
-Megígértem, hogy elmegyek.
-Ja, utána meg vihetlek egyből a kórházba.
-Legalább meglátogatod Colint.
-Jól van. De akkor estig ágyba maradsz!- Adtam be a derekam.
-Úgy lesz!- Emelte esküre a kezét.
-Főzök neked teát, és hozok reggelit.
-Hm… Máris olyan vagy, mint egy feleség.- Somolygott.
-Február 14-e gyorsan itt lesz. Kicsit begyakorlom.
-Maradunk annál az időpontnál, mint a múltkor?
-Állj! A múltkor, akkor kérted meg a kezem. Az esküvőt augusztusba akartuk.- Emlékeztettem.
-Ja tényleg. Amúgy, nekem megfelel. Nem akarok megint várni. Már ma elvennélek.
-Ha lehet, egészségesen akarlak az oltárnál látni.- Mosolyogtam. Adtam egy puszit a homlokára, és lementem reggelit készíteni. Dalolászva vertem fel a tojást, amikor megláttam a villámot. Na ennyit a kellemes reggeliről.
A képen, amit mellékeltek a jelhez, egy nőt láttam kosztümbe. Hazafelé tartott… talán. Az árnyékból kiugrott egy nagy macska, és ráugrott. Széttépte. Apró véres, húsos cafatokra.
Megborzongtam. Ennyit a reggeliről.
Lehet elszabadult az állatkertből egy leopárd, vagy nem! Tigris volt… A lényeg: Ki kell derítenem ki a fickó, és este meg kell mentenem az életét.
Ilyen ügyem se volt még.
Úgy döntöttem ilyen kép után inkább csak kávét iszom. Felvittem Jessenek a reggelit. Az oldalára fordulva aludt. Halkan becsuktam az ajtót.
-Nem alszom, nem kell settenkedned!- Motyogta.
-Megérkezett a reggeli.- Sétáltam az ágy rám eső felére.
Jesse felült, az ölébe tettem a tálcát. A térdemet magam alá húzva ültem mellé.
-Az alkunkat módosítanunk kell.- Kezdtem.
-Miért?
-Nem hiszem, hogy elmegyek a korizásra. Az előbb láttam egy nőt, akit széttépett egy tigris.
-Ezt láttad?- Kapcsolta be a TV-t Jesse.
A CNN-en a félórás hírekbe első hírként közölték, hogy este New Land külvárosába széttépett egy nőt valamiféle állat. A nő Kendra Nelson volt. Foglalkozását tekintve marketinges.
-Ezt nem értem. Miért kapok jelet, ha már nem él.- Mutattam a képernyő felé.
-Lehet nem a nőt, hanem a tigrincset kell megvédened.- vetette fel Jesse.
Lassan ránéztem.
-Te tényleg beteg vagy.
-Most miért? Ki mondta, hogy csak embereket menthetünk meg?
-Végülis, az ember a legnagyobb állat.
-Tény.- Bólogatott Jesse.
-Remek. Akkor felcsapok állatvédőnek.- Sóhajtottam.- Megyek. Megpróbálom megtalálni az elveszett tigrist.
-Ne segítsek?
-Te csak maradj nyugton az ágyban!
-Jól van.- Duzzogott Jesse. Rávigyorogtam, és kimásztam az ágyból.
Meg kell találnom egy tigrist. Nem lesz unalmas hétvégém.
|