11. Fejezet

Ijedtség után

Minél közelebb jártam az ébredéshez, annál gyengébbnek éreztem magam. Kinyitottam a szemem, és nagyokat pislogtam.  

Kórház. Kórházba vagyok. Hála az égnek, hogy nem haltam meg.

Oldalra fordítottam a fejem, és láttam, hogy Logan fogja a kezem, és engem figyel. Karikásak voltak a szemei. Nagyon kimerültnek látszott.

-Szia!- Köszöntem.

-Szia! Hogy érzed magad?

-Gyengén. Mi történt?- Kérdeztem suttogva.

-Megmérgeztek. Visszamentem hozzád az este, és a lépcsőn találtalak ájultan. Nagyon megijedtem.- Felelte ő.

Láttam rajta, hogy aggódott.

-Rendbe jövök. Keményebb fából faragtak. A villámcsapást is túléltem.

-Igen, de akkor még nem ismertelek, és nem szerettelek.

-Tessék?- Azt hittem, rosszul hallottam.

-Jól hallottad.- Mondta komolyan Logan. Hozzám hajolt, és megcsókolt.

Rögtön jobban voltam. Logan átült az ágyra, és én az ölébe fészkeltem magam.

-Akkor ezek szerint mi most járunk?- Kérdeztem.

-Ha te is szeretnéd igen.- Simogatta a hajam. Istenem, de jó érzés volt.

-Persze, hogy szeretném.- Mondtam csukott szemmel.- Ugye leléphetek innen, még ma?

-Le, de csak a saját ágyadig. Pár napig semmit se csinálhatsz, csak pihenhetsz!

-Jaj ne! El akarom kapni azt, aki ezt tette velem.

-Elfogod! Elfogjuk.- Ígérte meg Logan.

-El kell mondanom valamit, amire nem jutott időm tegnap. Kyra mondta, hogy csak elterelő hadművelet volt, hogy a szüleinket megölték, hogy téged is megpróbáltak. Igazából én voltam a célpont. Egy titkos szervezet engem, és az én fajtámat akarja elkapni, hogy kísérletezzenek rajtunk. Nekem inkább úgy tűnik, hogy mindünket holtan akarnak látni.

-Előbb fogjuk mi őket.

-Ki kéne maradnod ebből. Te is veszélybe leszel.

-Nem érdekel. Melletted vagyok. Segítek elkapni. Mi már egy csapat vagyunk Rabe.- Jelentette ki Logan. A szívemet melegség öntötte el. Minden embernek ilyen szerelembe kellene élnie.

Kora délután hazamehettem. Larkin csaholva fogadott engem és Logant.

-Vigyázz vele! Harap!- Figyelmeztettem Logant, de ő már Larkint simogatta, aki össze-vissza nyalógatta.

-Még, hogy harapsz.- Mosolygott Logan, és a kutyát simogatta.

-Halálra tud nyalogatni.- Simogattam meg Larkin fejét.

Logan felállt, és átölelte a derekam, úgy mentünk be a házba.

-Elmegyek megfürdeni. Addig megetetnéd a blökit?

-Persze.- Kísért fel az emeletre Logan.

Bementem a fürdőbe letusolni. Már egész jól éreztem magam. Délelőtt Kyra és Henry is meglátogatott. Kyra beszállt Henry csapatába, úgyhogy együtt nyomoznak.

Egyszál törülközőbe jöttem ki a fürdőből. A tükör előtt fésülködtem, amikor Logan bejött.

-Megetettem a pajtit.- Csukta be az ajtót.

-Köszi.- Fordultam felé.

Logan úgy állt a szoba közepén, mintha megkövült volna. A szemei gyanús fénnyel csillogtak. Azt hiszem, lázba hoztam azzal, hogy egy törcsi volt rajtam.

-Logan?- Mosolyogtam rá, és közelebb léptem.

Ő még mindig ott állt. Mintha nem tudná, hogy léphet-e. Én viszont nagyon is vágytam rá, hogy történjen meg, amire mindketten gondoltunk.

-Szép vagy…- Nyögte ki, és közelebb jött hozzám. A hajamat kezdte piszkálni, majd a keze a vállamra csúszott, onnan a derekamra.

-Ha arra gondolsz, hogy gyenge vagyok, mert most mérgeztek meg, akkor szólok, hogy tévedsz.- Mosolyogtam fel rá.

Logan nem szólt többet, hanem megcsókolt. Más férfiak szenvedélyesen támadnának le egy alulöltözött lányt, de nem Logan. Ő gyengéd volt, és édes. A szája a nyakamra vándorolt, én az ingjét gomboltam ki.

Hamar lekerült a törülköző. Logan lassan az ágyra döntött, és fölém kerekedet. Leszedtem róla az inget, és simogatni kezdtem az izmos testét. Ő az én testemet simogatta, és csókolgatta. Még sose volt ilyen kellemes élményem. Logan maga volt a lányok álma, az én álmom. Ő az enyém, én az övé. Életembe először felhőtlenül boldog voltam.